Tizennégy évvel a bezárását követően végre megkezdődhetnek a tájrendezési munkálatok a pécsi Karolina-külfejtés területén, miután megállapodás született az ügyben a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. között. A bányát tulajdonló energetikai társaság a lakosság érdekeit, valamint a műszaki-biztonsági szempontokat messzemenően figyelembe véve kívánja a rekultivációs munkálatokat elvégezni, illetve a bányászat megkezdését megelőző természetes állapotot helyreállítani.
2018. február 22. Pécs. Újabb ipari tájseb tűnhet el Pécsen annak a megállapodásnak köszönhetően, amelyet a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. kötött az egykori Karolina-külfejtés területének rekultivációja céljával. Az egyezség értelmében heteken belül megkezdődnek a helyreállítási munkálatok a város pécsbányai negyedében található mintegy 120 hektáros területen.
„A rekultiváció az állam és a bányát megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége, a felek által most aláírt megállapodás pedig lehetővé teszi, hogy tizennégy évvel a bányaművelés befejezését követően végre ténylegesen megkezdődjön a tájrendezés a területen” – mondta el Rudolf Péter, a pécsi erőművet működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.
A város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt aktív bányaművelés és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen egy több mint 500 méter átmérőjű és 80 méter mély tölcsérszerű bányagödör létesült, amelynek alján a csapadék- és talajvíz hatására egy 28 méter mély tó is kialakult. A munka nagyságrendjét jelzi, hogy összesen 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult katlanban elhelyezni. Emellett a munkálatok során a bányató vizének levezetéséről is gondoskodni kell, majd a terület egészét termőfölddel kell borítani és növényekkel kell betelepíteni.
„A lakosság szempontjából kettős győzelem a mostani megállapodás, hiszen egyrészt egy közel másfél évtizede várt tájrendezés kezdődhet meg hamarosan, másrészt a munkálatok első ütemében teljes egészében a Pannon Hőerőmű viseli a költségeket. Így ez a milliárdos nagyságrendű beruházás nem terheli az adófizetők pénztárcáját” – mondta Csizi Péter országgyűlési képviselő.
A helyreállítás kötelezettsége megoszlik a magyar állam és az erőmű között kétharmad-egyharmad arányban. Ebben a helyzetben az erőmű egyedül nem indíthatta el a környezetvédelmi célú beruházást, ám a mostani megállapodás lehetővé teszi ezt számára.
„A hamarosan elkezdődő munkálatok két ütemben valósulnak meg. Az első ütemben, társaságunk finanszírozásában, helyi alvállalkozó partnerek kivitelezésében fokozatosan a bányató jelenlegi vízszintje felé mintegy 30 méteres magasságig töltjük fel a bányagödröt. Ezután pihentetjük a területet annak érdekében, hogy a lerakott anyag megfelelő szilárdságúvá tömörödjön” – mondta el Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt.
vezérigazgatója. Ezt követően, immár állami finanszírozásban indulhat el a projekt második üteme, amelynek végén a töltésszint el fogja érni a végleges magasságot, és megtörténhet a terület növényekkel történő telepítése is.
A tájrendezés megvalósítása során az erőmű számít a lakosság türelmére, ennek érdekében a munkálatokat mindvégig a helyben élők érdekeit messzemenően figyelembe véve kívánja végezni. Ennek érdekében a meddő kitermelése, szállítása és ledöntése csak a nappali órákban fog folyni, hogy a munkagépek zaja minél kevésbé zavarja a környező lakosságot, emellett így a por-, zaj-, és károsanyag-kibocsátás is kedvezőbben fog alakulni. A kizárólag nappali fényviszonyok mellett történő munkavégzés a munkabiztonságot is növeli, amely különösen a bányató vízfelületébe történő töltéskor lényeges. A tájrendezés során a kivitelező a déli meddőhányók művelésének leállítása óta megtelepedett fás szárú növényzetet is eltávolítja, ennek tüzelőanyagként hasznosítható részét pedig a helyben lakóknak fogja felajánlani adományként.
A Pannon Hőerőmű Zrt. elkötelezett a fenntartható energiatermelés mellett a kormányzat pedig ezt a törekvést is értékelte, amikor 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodást kötött az erőmű tulajdonosával. A Pannon Hőerőmű tevékenységének és beruházásainak köszönhetően Pécs az első magyarországi megyeszékhely, amely száz százalékban megújuló energiaforrásokból látja el a távhőrendszerét.
„A fenntarthatósághoz az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások hasznosítása mellett az ipari múlt terhes örökségének felszámolása is hozzátartozik annak érdekében, hogy valóban élhető környezetet hagyjunk a következő generációkra” – tette hozzá a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.
|
Tüskésréten már végeztek |
***
A Pannon Hőerőmű Zrt.-ről
A pécsi erőművet 1959-ben adták át. A mecseki szénre alapozott villamosenergia-termelést a 60-as évek közepétől kiegészítette a baranyai megyeszékhely egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergiával történő ellátása. Az erőmű 2004-ben – több éves előkészítést követően – tért át részben földgáz-, részben fásszárú biomassza tüzelőanyag-felhasználásra. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező üzemeltetési tapasztalataira alapozva nem sokkal később megkezdődött a második, bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművi blokk előkészítése, amelyet végül 2013-ban helyeztek üzembe. 2013 óta Pécs energiatermelését így a két biomassza-tüzelésű blokk látja el, így biztosítva a város 31 500 lakásának és további 460 közintézményének távfűtéséhez szükséges hőenergiát – teljes egészében megújuló tüzelőanyagot felhasználva.