A Portfólió interjúja Palkó Györggyel, a Veolia Magyarország vezérigazgatójával.
Hatalmas kihívást jelent az energiatermelés, és az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóvá tétele, miközben a világ energiaéhsége egyre nő. Szerencsére hazánkban is átalakulás látható, a megmaradt széntüzelésű erőművek sorra állnak át biomassza tüzelésre, és ígéretes kezdeményezések indultak a geotermikus energiaforrások és földgáz kiaknázására is. Olyan szabályozói környezet kialakítására van szükség, amely egyszerre képes segíteni a különböző forrásokra épülő energiatermelő egységek létesítését, vagy éppen korszerűsítését, valamint támogatja azok integrációját is. Palkó György, a Veolia Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint kiemelt szerep juthat például a szabályozó energiának, de előre mutató a virtuális erőműi megoldások gyors terjedése is, amely lehetővé teszi a kiserőművek digitális összekapcsolását és integrált termelésirányítását.
A koronavírus-válságot a közműszektor más ágazatokhoz képest kevésbé érzékelte, hiszen az emberek alapszükségleteit biztosítja, ezek a szolgáltatások nem helyettesíthetőek, nem hagyhatóak el járvány- vagy válsághelyzet idején sem. A Veolia vízüzletága 15 millió köbméter egészséges ivóvizet juttat el lakossági fogyasztókhoz, és közel 205 millió köbméter szenny- és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodik, mintegy 2.2 millió lakos ellátását biztosítva.
Az energiafogyasztásban viszont jól mérhető esést okozott a vírus első hullámának termelésleállása. Ennek egyik legnagyobb vesztese az olajipar lett, hatalmast zuhantak az olajárak, hiszen radikálisan csökkent a világ üzemanyag-fogyasztása a koronavírus-járvány első hulláma alatt. A megújuló alapú energiatermelés 2020-ban viszont csúcson volt, sorra dőltek meg a nemzetközi és hazai rekordok.
Az energiaszektor, illetve az egész közmű ágazat felelőssége vitathatatlan a klímaváltozás okozta problémák megoldása terén, a Veolia csoport is kiveszi a részét a megoldásból. „A minket körülvevő technológiai környezet folyamatosan átalakul, ezért az egész emberiségnek újra kell értelmeznie az erőforrásokhoz való viszonyát, és ebben az energetikai vállalatok fontos szerepet játszanak. Egy fordulóponton vagyunk most: az olajat és más fosszilis energiahordozókat egyre inkább a megújulók váltják fel.”
Ahogy az anyavállalat szerte a világban, úgy a Veolia Energia Magyarország Zrt. hazánkban is úttörő szerepet vállal egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdasági modell kialakításában. Erre példa a mezőgazdasági melléktermékek biomassza tüzelőanyagként történő hasznosítása. A biomassza előnye, hogy amellett, hogy karbonsemleges energiaforrás, a hulladékgazdálkodási célok teljesítésében is lényeges szerepet játszik. A Magyarországon termesztett és hasznosított biomassza révén fontos lépést teszünk az ország energiabiztonságának és energiafüggetlenségének növelése felé.
„A Veoliánál mindig azt a megoldást keressük, amely nemcsak üzleti szempontból kedvező, hanem környezetkímélő, biztonságos, kiszámítható és nem utolsó sorban olcsó energiaellátást képes biztosít a felhasználóknak.” Az egyszeri fogyasztási modellre épülő gazdaság pazarló és környezetszennyező, ezzel szemben a körkörös gazdaság egy fenntarthatóbb alternatívát kínál, hosszútávú gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel jár. A körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság sarokpontja, hogy a helyi keretekhez kell igazítani. A gazdasági tevékenységeket úgy kell alakítani, hogy az figyelembe vegye a helyi adottságokat és közösségi igényeket.
„A Veolia Csoport Magyarország egyik legnagyobb és legkomplexebb tevékenységet folytató zöld vállalata. Az a célunk, hogy a távhőtermelés, az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások hasznosítása, a fenntartható vízgazdálkodás és a hulladékhasznosítás területén is képesek legyünk környezetvédelmi és üzleti szempontból egyaránt fenntartható megoldásokat kínálni.”
Az egyre növekvő urbanizáció mindannyiunkat kihívások elé állít: növekvő energiaigények mellett a közműrendszert is nagy nyomás alá helyezi. „Proaktív megközelítésben a városok tervezését úgy kell újra gondolnunk, hogy azok ellenállók legyenek a klímaváltozás hatásaival szemben is.” A városok üzemeltetése terén jelentős potenciál van a városi távhő-ellátó rendszerek fejlesztésében. A távfűtés mellett szól, hogy nem bocsát ki határérték feletti környezetkárosító anyagot és nem szennyezi a lakóterületek levegőjét. A megújuló energiaforrások kiaknázásával és távhőtermelés szolgálatába állításával pedig csökkenthetjük az ország import energiahordozókkal szembeni függőségét is.
A Veolia eddig több száz milliárd forintot fektetett a hazai energiarendszerek fejlesztésébe, elsősorban helyi megoldások és energiahatékonysági beruházások során. A vállalat célja, hogy az eddiginél is szélesebb palettával és jobb ajánlatokkal tudjon megjelenni a rendszerszintű szolgáltatások piacain, ezt tartja szem előtt a további akvizíciós lehetőség vizsgálatakor is. A Veolia csoport az elmúlt években biomassza, szén- és gáztüzelésű egységekkel, valamint távfűtő rendszerekkel, továbbá virtuális erőművel is bővítette portfólióját. A vállalatcsoportnak több évtizedes tapasztalata van a régi, elavult technológiájú széntüzelésű erőművek biomassza felhasználására való átállításában. A rendelkezésre álló szakértelem révén az erőművek korszerűsítésével és kizöldítésével a karbonsemlegesség elérhető közelségbe került.
Vállalati szinten a hatékonyság növelése és az új információtechnológiai megoldások integrálása jelöli ki a következő évek pályáját a Veolia számára. Befektetései során a vállalat nagy figyelmet szentel mind a társadalmi, mind a környezeti szempontoknak, ami kiemelten fontos egy közmű vállalatnál. Minden esetben mérlegelni kell, hogy milyen környezeti és társadalmi hatásokkal jár az adott beruházás; a tevékenységek környezeti és közegészségügyi hatásának monitorozását az ún. ESG mutató segítségével valósítja meg. „Legfontosabb célunk az ellátásbiztonság erősítése, a költséghatékonyság javítása, valamint a fenntarthatósági szempontok érvényesítése, a helyben élők érdekeinek figyelembe vétele mellett.”
A teljes interjú a portfolio.hu oldalon olvasható.