Biodiverzitás

A biodiverzitás egy bizonyos élőhelyen megtalálható ökoszisztémák, fajok és gének változatosságát jelenti. A biodiverzitás az élet sokfélesége, jólétünk, gazdaságunk, társadalmunk alapja. Hanyatlása, átalakulása bolygónk és az emberiség jövője szempontjából komoly következményekkel jár.

A VEOLIA SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN

Tevékenységeink hatással vannak az ökoszisztéma állapotára, mivel közvetlenül kapcsolódnak a természethez. Vállalatunk elkötelezett a környezet védelme érdekében, küldetésünk az ökológiai átalakulás, mely nem más, mint összhangba hozni az emberi fejlődést a környezet védelmével. E cél elérése érdekében részt veszünk a biodiverzitás változásának megakadályozásában, többek között azzal, hogy értéknek tekintjük a telephelyeinken azonosítottan előforduló, valamint megtelepedett, őshonos védett és nem védett állat- és növényfajok számára is kedvező, életfeltételeiket javító intézkedések biztosításával.

Konkrét lépéseink:

  • a biológiai sokféleség védelmét biztosító zöldfelület-gazdálkodás az egy hektárnál nagyobb zöldfelülettel rendelkező telephelyeinken,

  • nem használunk semmilyen, a környezetet terhelő növényegészségügyi kemikáliát vagy gyomírtó szert az üzemi területeken,

  • a munkavállalóink, alvállalkozóink, látogatóink és további külső partnereink bevonásával hívjuk fel a figyelmet a helyi környezet és a biológiai sokféleség védelmének mindennapi fontosságára.

A pécsi telephely biodiverzitás szempontjából szenzitív besorolású terület számos élőlénynek ad otthont. Ezért különösen fontos, hogy lehetőségeinkhez mérten védjük az itt élő fajokat, és számukra nyugodt életkörülményeket alakítsunk ki.

Arra törekszünk, hogy tevékenységeink a lehető legkisebb hatással legyenek a helyi környezetre, sőt, igyekszünk segíteni az állat és növényvilágot abban, hogy minél természetesebben fejlődhessen. Ennek eredményeként mostanra számos védett állatfaj lelt fészkelőhelyre és táplálékforrásra, telepedett le az erőmű területén. Közülük szeretnénk bemutatni néhányat.

 

PANNON HŐERŐMŰ ZRT. TELEPHELYÉN TALÁLHATÓ ÁLLATVILÁG BEMUTATÁSA:

Erdei fülesbagoly – Asio otus

Magyarországon leggyakoribb hazai bagolyfaja az erdei fülesbagoly. Szárnyfesztávolsága elérheti az akár 1 métert is, jól látható tollfülei és narancsvöröses szeme alapján magabiztosan felismerhető. Neve ellenére kerüli a nagy zárt erdőket, olykor városok és falvak belterületén is előfordul. Általában kisemlősöket fogyaszt, de alkalmanként a kisebb madarakat - főleg verebeket - is elejti.

Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft

Keleti sün – Erinaceus roumanicus

Hazánk teljes területén megtalálható. Tipikusan erdőkben, fasorokban bújik meg, de gyakori a kertekben, ahol rőzserakások, farakások alatt, sűrű bokrokban, vagy akár fáskamrákban is megtelepszik. Éjszakai életmódot élő, magányos állat, éjjelente akár 2-4 km-t is gyalogolhat táplálékkeresés közben, mely főként földigilisztákból és csigákból áll, de hernyókat, rovarokat, néha döghúst, tojást és lehullott gyümölcsöket is fogyaszt. Amikor a hőmérséklet tartósan 8°C alá esik, beássa magát az avarba, összegömbölyödik, légzése lelassul, testhőmérséklete 5°C-ra csökken és téli álmot alszik.

Természetvédelmi értéke: 25 000 Ft

Rőt koraidenevér – Nyctalus noctula

A legtöbbet észlelt denevérfaj hazánkban, mely főként annak köszönhető, hogy gyakran hallatja számunkra is érzékelhető hangját, és már világosban is elindul a vadászatra (innen kapták nevüket is). Testhossza akár a 8cm-t is elérheti. Természetes körülmények között faodvakban, míg a városokban általában a panelépületek réseiben talál menedéket. Téli álma novembertől márciusig tart. Nyaranta hazánkban kizárólag csak hím példányokkal lehet találkozni, mivel ebben az időszakban a nőstények északkeletre vonulnak, hogy ott adjanak életet az utódoknak. Táplálékát nagytestű rovarok, pillangók teszik ki.

Természetvédelmi értéke: 25 000 Ft

Vizisikló – Natrix Natrix

Hazánk egyik legváltozatosabb megjelenésű kígyó faja, legjellegzetesebb ismertetője a feltűnő félhold alakú nyakszirfolt, ami a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat. Hossza akár a 120 cm-t is elérheti. Ha megriasztják, a víz alá bukik vagy eltűnik a sűrű növényzetben. A természetben márciustól novemberig találkozhatunk vele, a téli fagyokat földalatti üregekben, kövek alatt, repedésekben tölti. Zsákmányait élve nyeli le, elsősorban kétéltűeket, főként békákat fogyaszt, de apró halak is táplálékául szolgálhatnak.

Természetvédelmi értéke: 25 000 Ft

Vörös vércse – Falco tinnunculus

Az egyik legismertebb ragadozó madarunk. A fiatalabb példányok a hidegebb hónapokat tőlünk délre töltik, míg az idősebbek itt telelnek át.  Városokban, jellemzően magasabb építményeken és kéményeken költ, tojásait különböző varjúfélék fészkébe rakja, de ha ilyet nem talál, szívesen elfoglalja a mesterséges fészkeket is. A fészekalja általában 3-8 tojásból áll, a fiókák pedig 28-30 nap alatt kelnek ki, majd ugyanennyi időt követően hagyják el a fészket. Tápláléka változatos, a rágcsálóktól kezdve a sáskákon át egészen a gyíkokig és kisebb madarakig terjed.

Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft

Eurázsiai borz – Meles meles

Világszerten elterjedt menyétféle ragadozó, jó alkalmazkodóképességű faj. Testhossza a 90 cm-t is elérheti. A legideálisabb élőhely számára az erdőségek mellletti nyílt mező, de cserjésekben, vizes élőhelyeken, sőt még félsivatagokban is megél. Hatalmas földalatti üregrendszert épít magának, territóriuma akár néhány négyzetkilométer is lehet. Többnyire éjszakai életmódot folytat, de hajnalban és alkonyatkor is aktív. A borz mindenevő, a kisebb testű állatokat és a növényeket is szívesen választja táplálékának, akár a kukoricaföldeket is megdézsmálja.

Vörös róka – Vulpes vulpes

Hazánk legelterjedtebb, közönséges ragadozója a világ számos pontján előforduló faj, amely  a párzástól eltekintve legtöbbször egyedül él. A hím testhossza a 90 cm-t, míg a nőstényé a 75 cm-t is elérheti. Bundája általában rozsdavörös, míg a pofa alsó része, a torok, a mellkas, a has és a farok hegye fehér. Leggyakrabban alkonyatkor és éjjel aktív, de időnként nappal is találkozhatunk vele. Tápláléka főleg apró rágcsálókból áll, de szívesen fogyaszt halat, fácánt, nyulat, őszi gyümölcsöket, és időnként lakott területre is bemerészkedik a házi baromfiért.

A pécsi telephelyen élő fásszárúak

Az általunk telepített fa és cserjefajoknak köszönhetően az itteni fásszárú növényvilág meglehetősen sokszínű. Ritkaságnak számít például, hogy egy erőmű területén gyümölcsfákkal találkozzunk, pécsi telephelyünkön azonban számos faj megtalálható.

Dió

Mandula

Mogyoró

Körte

Alma

Szilva

A gyümölcsfák mellett egyéb érdekességeket is találhatunk az erőmű területén. A feldolgozásra, aprításra alkalmatlan, túlméretes farönkök új értelmet nyernek azáltal, ha rovarbölcsőként vagy más állatok menedékhelyeként szolgálnak.  Ezzel az ötlettel és megvalósítással szintén hozzájárulunk ahhoz, hogy minél változatosabb  lehessen a környezet biodiverzitása.