A karácsony alatti szünetet követően januárban indulnak újra a tájrendezési munkálatok a pécsi Karolina-külfejtés területén. A munkálatok első fázisában már elkészült egy szűrőgát, amely lehetővé teszi, hogy a korábbi bányakatlan aljában kialakult bányatóból a feltöltési munkálatok ideje alatt is csak olyan minőségű víz kerülhessen a vízelvezető rendszerbe, amely nem veszélyezteti a természetes vizek állapotát. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a volt bányaterület feltöltése is. A korábbi meddőhányókról eltávolított fás szárú növényzet tüzelőanyagként hasznosítható részét pedig a kivitelező adományként ajánlotta fel a helyben lakóknak – közölték a Pannon Hőerőmű Zrt. szakemberei.
2018. december 19. A karácsonyi szünetet követően januárban ismét elkezdenek dolgozni a munkagépek a pécsi Karolina-külfejtés területén azzal a céllal, hogy felszámolják a korábbi külszíni szénbánya helyén fennmaradt bányatölcsért a megyeszékhely közvetlen szomszédságában. A terület rekultivációja több éves előkészítést követően 2018 márciusában kezdődött meg. A projekt célja a mintegy 120 hektáros, 100 méter mély bányakatlan feltöltése és az eredetihez hasonló természeti állapot helyreállítása.
A város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt aktív bányaművelés és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen létesült a hatalmas bányatölcsér, valamint annak az alján a csapadékvíznek köszönhetően egy 28 méter mély tó.
„A munkálatok megkezdése óta folyamatosan szivattyúzzuk az egymillió köbméter vizet tartalmazó bányatavat. Emellett mostanra elkészült az a szűrőgát is, amely lehetővé teszi, hogy a feltöltési munkálatok ideje alatt is csak olyan minőségű víz kerülhessen a vízelvezető rendszerbe, amely nem veszélyezteti a környező természetes vizek állapotát” – hívta fel a figyelmet Rudolf Péter, a pécsi erőművet a Veolia csoport tagjaként működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója. A szakember hozzátette: a bányatóból kiemelt víz szűrésére azért van szükség, mert a meder meddővel történő feltöltése során a víz zavarossá válik, a magas lebegőanyag-tartalom pedig a szűrés nélkül rontaná a környező vízfolyások vizének minőségét.
Az elmúlt hónapokban a munkálatok az eredetileg tervezett ütemben haladtak, így a szűrőgát létesítésével párhuzamosan a meddőanyag behordása és lerakása is megkezdődött a területen. A környező lakosságot érintő kellemetlenségek minimalizálása érdekében a munkálatok kizárólag a nappali órákban folytak, a kiporzás csökkentése érdekében pedig a kivitelezők rendszeresen locsolták a munkaterületet. Folyamatos volt a zaj- és porterhelés mérése is. Ennek részeként a szálló és az ülepedő por mennyiségét egyaránt vizsgálták, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a munkálatok a környezeti határértékek betartása mellett folynak.
A munkálatok még több évig fognak tartani, mivel a Karolina-külfejtés területének tájrendezése részeként összesen 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult 400 focipályányi katlanban elhelyezni, majd a terület egészét 40 centiméter vastagságú termőfölddel kell borítani és növényekkel kell betelepíteni.
„A következő látványos mérföldkövet 2020 közepére érhetjük el, ugyanis a tervek szerint ekkorra fog befejeződni a bányatölcsér alján lévő tó medrének feltöltése” – mondta Rudolf Péter. A Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a bányagödör feltöltéséhez szükséges anyagot a korábbi bányaművelés során kitermelt, és a katlan szomszédságában, de a bányaüzem területén belül lerakott meddőanyag biztosítja. Így külső helyszínről egyáltalán nem folyik anyagbeszállítás a területre. A munkálatok részeként a déli meddőhányókon a bánya művelésének leállítása óta megtelepedett fás szárú növényzetet már eltávolították. Ennek tüzelőanyagként hasznosítható részét pedig nemrég a helyben lakóknak ajánlották fel adományként.
|
A Karolina-projekt finanszírozási háttere
A tájrendezés pénzügyi finanszírozása az állam és a bányát a rendszerváltást követően megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége. A rekultivációs munkálatok elindításáról a Pannon Hőerőmű Zrt. és az állami tulajdonban lévő Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. 2018 februárjában kötött megállapodást. A rekultivációs kötelezettség pénzügyi finanszírozása az állam és a Pannon Hőerőmű Zrt. között kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg. |
***
A Pannon Hőerőmű Zrt.-ről
A pécsi erőművet 1959-ben adták át. A mecseki szénre alapozott villamosenergia-termelést a 60-as évek közepétől kiegészítette a baranyai megyeszékhely egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergiával történő ellátása. Az erőmű 2004-ben – több éves előkészítést követően – tért át részben földgáz-, részben fásszárú biomassza tüzelőanyag-felhasználásra. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező üzemeltetési tapasztalataira alapozva nem sokkal később megkezdődött a második, bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművi blokk előkészítése, amelyet végül 2013-ban helyeztek üzembe. 2013 óta Pécs energiatermelését így a két biomassza-tüzelésű blokk látja el, így biztosítva a város 31 500 lakásának és további 460 közintézményének távfűtéséhez szükséges hőenergiát – teljes egészében megújuló tüzelőanyagot felhasználva.