Hat év alatt immár ötödször rendeltek el szmogriadót Budapesten, a városi légszennyezés tehát továbbra is megoldatlan problémát jelent a fővárosban, illetve országszerte több más településen is. A légszennyezés, illetve ezen belül a szállópor megengedettnél magasabb koncentrációja mintegy kétharmad részben az egyedi tüzelésű lakossági fűtőberendezések működésére vezethető vissza. Éppen ezért hosszú távon csak az egyedi fűtési rendszerek elterjedtségének csökkenése, illetve a távhőrendszerek folyamatos bővítése jelenthet megoldást a városi légszennyezés mérséklésére – hangsúlyozzák a Veolia Energia Magyarország Zrt. szakértői.
Látványos fejlődés ment végbe az elmúlt években az épületenergetikai technológiák területén, ennek ellenére a magyarországi városok többségében a légszennyezés mértéke még mindig gyakran átlépi az egészségügyi határértéket a fűtési szezonban. Ezt igazolja vissza annak a 2005. január 1-jén hatályba lépett uniós irányelvnek az alkalmazása is, amely az autóhasználat korlátozását is magukba foglaló intézkedések bevezetésére kötelezi a tagállamokat azokban az esetben, ha egy évben a levegő szállópor tartalma (PM10) 35 napnál tovább van az egészségügyi határérték felett. Ennek következtében Budapesten 2009-ben egyszer, három napon keresztül, 2011-ben kétszer, összesen négy napon keresztül, 2012-ben egyszer, egy napon keresztül, 2015-ben egyszer, két napon keresztül rendeltek el szmogriadót.
A levegő magas szállópor koncentrációja pedig ma már nem a gépjármű-forgalomra vagy az ipari károsanyag-kibocsátásra vezethető vissza legnagyobb mértékben. Ugyanis a szállópor-kibocsátásért mintegy kétharmados arányban a szilárd tüzelésű, lakossági egyedi fűtési rendszerek működése a felelős. Ezt figyelembe véve a közlekedési korlátozások is csak rövid távú, eseti megoldást nyújthatnak a légszennyezettség csökkentése terén. A hosszú távú megoldást az egyedi fűtési rendszerek részarányának csökkenése, illetve ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató rendszerek fejlesztése kínálja, ott ahol a technológiai feltételek ezt lehetővé teszik.
„A távhő a nagyvárosias lakónegyedekben többnyire eleve kedvezőbb alternatívát kínál a lakások, illetve a középületek fűtésére, mint az egyedi megoldások. Emellett környezetvédelmi szempontból is érdemes a távhőt választani. Hiszen minden esetben kedvezőbb egy helyen, a jogszabályi előírások betartása mellett, ellenőrzött körülmények között termelni a fűtéshez szükséges hőt, mint egyedi fűtési megoldásokat üzemeltetni. További előnye a távhőtermelésnek, hogy a megújuló energiaforrások széles körű felhasználását teszi lehetővé” – hangsúlyozta Bicskei Tibor, a Veolia Energia Magyarország Zrt. távhő ágazatának vezetője.
Miután Magyarországon az elmúlt évek során megállt a távhőrendszerbe kötött lakások arányának csökkenése, a 2015-ös adatok szerint a hazai lakásállomány 17,4 százaléka veszi igénybe a távfűtést. Így a mintegy 4 milliós magyarországi lakásállományon belül több mint 650 ezer háztartás fűtését biztosítják a távfűtési rendszerek. A kedvező irányú változásban a Veolia Energia Magyarország Zrt. is jelentős szerepet vállal, hiszen a vállalatcsoport itthon már mintegy 12 ezer lakás távhőszolgáltatását biztosítja közvetlenül, miközben országszerte további 109 000 lakossági és intézményi ügyfél számára termel hőenergiát.
A távfűtési rendszer környezetvédelmi előnyeit tovább növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetősége. A megújuló energiaforrások távhő-szolgáltatásban történő hasznosítására a legjobb példa a Veolia cégcsoport portfóliójába tartozó pécsi Pannonpower, ahol – idehaza egyedülálló módon – immár 100 százalékban biomassza felhasználásával gondoskodnak a városi távfűtőrendszer energiaellátásáról. A megújuló energiaforrások energiafogyasztáson belüli részarányának növelése pedig egyszerre mérsékelheti a fosszilis energiaforrások felhasználását, valamint csökkenti a külföldről származó energiahordozók iránti függőségét.