Magyarországon a biomassza hasznosításának kulcsszerep jut abban, hogy sikerül-e teljesíteni 2020-ra a megújuló energiaforrások részesedésére vonatkozó 14,65 százalékos célkitűzést. A biomassza hasznosításával nyert energia mennyisége világszinten mintegy 50 százalékkal növekedhet 2018-ig, és a bioenergiának köszönhetően már Magyarországon is van olyan megyei jogú város, amelynek távhőellátása száz százalékban megújuló forrásokon alapul. A megújuló energiahordozók korábbinál intenzívebb kiaknázása nem csak a klímacélok teljesítéséhez járul hozzá, de a külföldi energiahordozóktól való függőséget is csökkenti, az ellátásbiztonságot javítva – hívják fel a figyelmet a Veolia Energia Magyarország Zrt. szakértői a Környezetvédelem világnapja alkalmával kiadott közleményükben.
Két Celsius fok alatt tartani a légkör felmelegedését – ez a legfontosabb célja az ENSZ 195 tagállama által 2015 decemberében, Párizsban aláírt klímaegyezménynek. A siker kulcsa a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítására való sikeres áttérés lesz. Bár a nagy szélerőmű- és naperőmű telepek építése látványosabb, ám az energiatermelésben betöltött szerepét tekintve legalább ilyen fontos a biomassza-hasznosítás, amelynek súlya tovább nőhet a következő években. Az éves bioenergia-termelés volumene az évtized második felében évente hét százalékkal bővülhet, a 2012-es 370 TWh-ról 2018-ra 560 TWh-ra növekedve a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legutóbbi előrejelzése szerint.
A biomassza európai energiamixben betöltött szerepét mutatja, hogy a European Biomass Association (AEBIOM) adatai szerint ma már a kontinens országaiban összesen mintegy 3700 darab 1 MW-nál nagyobb teljesítményű biomassza erőmű, vagy fűtőmű működik. A létesítmények 73 százaléka az 1-10 MW közötti teljesítménykategóriába tartozik. Mintegy 75 százalékuk fűtőműként üzemel, 21 százalékukban kombinált áram- és hőtermelés folyik, 3 százalékukban pedig kizárólag villamos-energiát termelnek.
A biomassza hasznosítása különösen fontos lehet a 21. századi városok energiaellátásának megreformálásában. A világ népességének mintegy a fele él ma a nagyobb városokban, és ez az arány 2050-re 65-75 százalékra emelkedhet. A városok már ma is az üvegházhatású-gázkibocsátás háromnegyedéért felelősek. Arra a kérdésre, hogy a negatív trendet miként lehet megfordítani, a korszerű távhőszolgáltató rendszerek kiépítése adja a legjobb választ, a megújuló energiaforrások széles körű felhasználását lehetővé téve.
A biomassza-hasznosítási lehetőségek kiaknázása Magyarországnak különösen fontos, hiszen hazánk a szélnek kitett tengerpartoktól távolabb esik és a napsütéses órák száma sem kiemelkedően magas. „Ezzel szemben a biomassza hasznosításához optimálisak a feltételek idehaza. Így a bioenergiának kulcsszerepe lesz abban, hogy Magyarország képes lesz-e teljesíteni 2020-ra a megújuló energiaforrások részesedésére vonatkozó 14,65 százalékos célkitűzést” - közölte Fernezelyi Ferenc, a Veolia Energia Magyarország Zrt. kereskedelmi igazgatója.
A megújuló energiaforrások magyarországi hasznosítására a legjobb példa Pécs, ahol – idehaza egyedülálló módon - immár 100 százalékban biomassza hasznosítással gondoskodnak a városi távfűtőrendszer energiaellátásáról a társaságcsoport portfóliójába tartozó pécsi erőmű átalakításának és fejlesztésének köszönhetően. Fontos, hogy a megújuló energiaforrások energiafogyasztáson belüli részarányának növelése egyszerre mérsékelheti a fosszilis energiaforrások felhasználásának szükségességét, valamint csökkenti a külföldről származó energiahordozók iránti függőségét.
Jó hír az is, hogy Magyarországon az elmúlt évek során megállt a távhőrendszerbe kötött lakások arányának csökkenése. Ebben a Veolia Energia Magyarország Zrt. kiemelkedő szerepet vállal, amely 2015-ben zárult, európai uniós társfinanszírozással megvalósult beruházásai keretében mintegy kétezer lakás és több középület hő- és melegvíz-ellátását modernizálta, illetve bővítette tovább a hálózatokat. A cégcsoport Magyarországon mintegy 12 ezer lakás hőellátását biztosítja közvetlenül, miközben országszerte további 109 000 lakossági és intézményi ügyfél számára termel hőenergiát.
„A 2015 decemberében Párizsban megrendezett ENSZ klímacsúcs résztvevői (COP21) egyértelműen állást foglaltak az éghajlatváltozás megállítása mellett. Ennek szellemében cselekszünk mi is, amikor a projekthelyszíneinken sorra vesszük, milyen lehetőségek adódnak az energiatermelés megújuló alapokra helyezésére és a biomassza-hasznosításra” – tette hozzá a Veolia Energia Magyarország Zrt. kereskedelmi igazgatója.