Besnyő Dániel, a Secret Mapping Experiment kollektíva megálmodója nemrég a Veolia Csoporthoz tartozó Pannon Hőerőművet varázsolta el fényművészetével. Az ámulatba ejtő videót a Veolia YouTube-oldalán tettük közzé. A pécsi fényfesztivál apropóján interjút készítettünk az alkotóval.
− Mit jelent a secret mapping kifejezés? Melyek a projekt hozzávalói?
Secret Mapping Experiment kollektíva titkos fénykísérletei során használaton kívüli épületek, elhagyatott és lezárt területek elfeledett történetét idézi meg egyedi, az éjszaka sötétjében csupán néhány órára látható, vetített látványvilágokkal. Az elmúlt években a magyarországi határokon túllépve készítettünk már egyedi vizuális kompozíciókat Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország és Bosznia területén is. Legújabb mapping munkáinkat térben egymástól távoli, gyakran a civilizációtól messze eső, hegyvidéki tájakon elhelyezkedő történelmi objektumok, legendás szállodák és indusztriális hangulatú hőerőművek ihlették. Hozzávaló terén a lelkes csapat és kitartó művészek a legfontosabbak, meg természetesen a rengeteg technikai felszerelés.
− Minden munkája új megvilágításba helyezi a dolgokat, szó szerint. Ez is fontos motiváció az ön számára, hogy valami meglévő dologból újat alkothasson? Az élet más területein is tudja hasznosítani ezt a fajta tudatos nézőpontváltást?
A mi munkánk igazán szerencsés abban a tekintetben, hogy nagyon vegyes területeken dolgozunk, van, amikor koncertre készítünk fényfestést, van, amikor múzeumi kiállításra, de olyan is előfordult már, hogy a Parlament homlokzatára dolgoztunk. Minden projekt más, ezáltal eltérő gondolkodást igényelnek a látványos vizualitás elérése érdekében. Az élet egyéb területeire kivetítve azt látom, hogy bátrabban vágok bele új dolgokba, kevesebbet hezitálok. Ez persze valamikor jó, valamikor azért okoz extra fejfájást.
− Amikor egy új helyen jár a hétköznapokban, ki tudja kapcsolni a munkát, vagy gondolatban mindenhova fényt fest és már „csak így” látja a világot?
Fél szemmel mindig keresem az új felületeket, de van egy tézis, miszerint szinte minden vetíthető, hiszen, amit emberi szemmel látunk a világból, az is csak egy kivetülés.
− Az alapötlettől a megvalósításig mennyire változik meg az eredeti koncepció? Min múlik egy adott projekt sikere? Egyáltalán mi számít sikernek a munkájában?
A siker mindig nézőpont kérdése, hiszen számos fajtája létezik. Ha mi jól érezzük magunkat a megvalósítás közben, és a végeredmény a közönség számára is megindító, esetleg WOW-hatást ér el, én onnantól tekintem sikeresnek az adott projektet. Még annak ellenére is, hogy utólag mindig látjuk a hibákat és azt, hogyan lehetne legközelebb még jobb és jobb a produktum. A megvalósítás során általában kénytelen kompromisszumokat kötni az ember, de fontos, hogy ez mindig úgy történjen meg, hogy a legjobbat hozza ki belőle.
− A korábbi alkotásai közül melyikre a legbüszkébb? Mi jelentette a legnagyobb kihívást?
A Secret Mapping projekt esetében minden projektre büszkék vagyunk, és minden projektet nagyon szerettünk létrehozni. Kihívás szempontjából talán az volt a legizgalmasabb, amikor Görögországban a tengerparton vetítettünk meg egy óriási, zátonyra futott hajót.
De az is próbára tett minket, amikor a boszniai hegyekben a Sutjeska emlékművet vetítettük meg.
− Mi áll a megvalósítandó projektjei bakancslistájának első helyén?
Ez folyamatosan változik annak mentén, ahogy haladunk előre és újabbnál újabb felületeket húzunk ki a listáról. Amerikában például nagyon sok izgalmas felület található.
− Meséljen a szakmai szervezete, a VJ Centrum Budapest kezdeményezéséről, a Centrum Production stúdióról és a projektjeiről!
A VJ Centrum Magyarország első VJ (visual jockey) műhelyeként indult. Olyan központi helyként jött létre, ahol workshopokat, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, technikai bemutatókat lehetett tartani. Ezen felül a mai napig teret szolgáltat kreatív, egyedi látásmóddal rendelkező „médiaművészek”, alkotócsoportok bemutatkozására, egyéni projektek átbeszélésére, elemzésére, kivitelezésére és VJ-oktatásra.
Mára már ez a projekt egy nagy vizuális stúdióvá nőtte ki magát, és Centrum Production néven él tovább.
A Centrum Production-t két fő irányra szakosodva alapítottuk meg, melyek a filmgyártás és a vizuálanimáció-készítés.
A többéves szakmai tapasztalat és a folyamatos fejlődés iránti szenvedély által mára professzionális csapattá kovácsolódtunk össze. Az elmúlt évek során rengeteg inspiráló és szakmai kihívásokkal teli projekten volt szerencsénk dolgozni.
− Milyen szempontok alapján válik alkalmassá egy épület a fényfestésre?
Az adott felület esetén számos szempontot figyelembe kell venni. Például, hogy elég világos legyen a felület, nem árt, ha építészeti szempontból is izgalmas maga az épület, építmény, legyenek nagy, egybefüggő felületei. Talán mind közül mégis az a legfontosabb, hogy az alkotó számára beindítson valamiféle eufóriát, ami később inspirálni tudja az alkotási folyamat során.
− Hogyan készült el a Pannon Hőerőműről szóló videó? Mik voltak a munkafolyamatok? Előbb jön létre a koncepció, amihez épületet keresett, vagy az adott épület bejárását, felfedezését követően alakítja ki hozzá a tartalmat?
A helyszínbejárás folyamán dokumentáltuk a lehetséges vetítési opciókat és volt olyan rész, amit 3 dimenzióban be is szkenneltünk. Ezeket a felületeket utána alaposan átnéztük, sorrendbe tettük és egyeztettünk az erőmű képviselőivel, hogy mely területek azok, amelyek megvetíthetőek, hol lehet sötétet csinálni, illetve technikailag melyik felületre honnan lehet megoldani a vetítést. Ezután elkészült egy keretkoncepció, amely esetén igyekeztünk javarészt megőrizni a művészi szabadságunkat, mert a secret mapping ettől tud igazán izgalmassá válni.
− Mennyi idő telt el a legelső helyszínlátogatástól a kész produktumig?
Sok-sok hónapnyi felkészülés volt a két dátum között, talán összesen 5-6.
− Mi volt a pécsi projekt legnagyobb kihívása? Miben egyedi egy erőművel dolgozni?
Szerintem elmondhatjuk, hogy ebben a projektben az időjárás volt az egyik fő kihívásunk, hiszen csak a második alkalommal sikerült megcsinálni a felvételt, de akkor is végig lógott az eső lába. Emellett természetesen az is nagy kihívás volt, hogy a projektet az erőmű működése közben hoztuk létre, ügyelnünk kellett arra is, hogy semmilyen formában ne zavarjuk az üzemet.
Az alkotó további projektek itt láthatóak.